Diószegi tüzoltók

A középkori városokban a céhek feladata volt az esetleges tűzesetek megfékezése. A 16. századtól a bakterek, azaz éjjeli őrök óvták a települések éjszakai nyugalmát, akiknek feladatai közé tartozott a lakosok riasztása, ha tűz ütött ki, amellett, hogy óránként tudósítottak az idő múlásáról általában énekes formában: „Kilencet ütött az óra, térjetek már nyugovóra. Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok!” A legtöbb ház náddal volt fedve, a kerítések sövényből, karóból voltak, a fő építési anyag a fa volt, nem lehet tehát csodálkozni rajta, ha évszázadokon keresztül óriási pusztításokat okozott a tűz. 

 Az első önkéntes tűzoltóegylet a Monarchia területén Aradon jött létre 1834-ben, miután kigyulladt egy kereskedő háza, és az ott tárolt lőpor felrobbanása az egész várost veszélyeztette.

Szent Flórián, aki a tűzoltók patrónusává vált, eredetileg a római hadsereg tisztje volt a harmadik és a negyedik század fordulóján, majd keresztény vértanú lett. Eleinte árvíz ellen reméltek tőle segítséget, mivel vértanúsága is ezzel kapcsolatos: malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették. Jóval halála utáni, 15. századi legendája szerint imával akadályozta meg egy ház leégését, ekkortól lett tűzvésztől védő szent, illetve tűzzel kapcsolatos mesterségek védőszentje.

A Diószegi cukorgyárban a megelőző jellegű tűzvédelemre nagy hangsúlyt fektettek a részvényesek, föleg azután, hogy 1871-ben egy tűzvész elpusztította a gyárépületet és az áruval megrakott raktárakat. 1873-ban Kuffner Károly megszervezte a gyári önkéntes tűzoltó testületet, melynek ö lett a védnöke és tiszteletbeli elnöke is. A községben akkoriban még nem létezett tűzoltó egyesület, ezért szükség esetén, a faluban kitörö tüzeseteknél is a gyári tűzoltók voltak bevetve. A testület fennállásának 25. évfordulója alkalmából, munkásságukat elismerve I. Ferenc József császár arany érdemrendet adományozott nekik. 

A községi tüzoltóegyesületet 1884-ben alapították. Az elsö faszerkezetü, falazott tüzoltószertár épülete hozzávetölegesen a jelenlegi környékén állt, amit igazol a mellékelt, 1898-ból való képeslap, ahol a szertár az alsó kép bal oldalán látható. Az új, jelenleg is álló tüzoltószertár valószínüleg a huszadik század húszas éveinek elsö felében épült és máig az eredeti célját szolgálja. A tüzoltószertár bal oldalán található területen állt egykor Szent Flórián szobra, lásd a mellékelt képeslapot. Az eredeti szobor napjainkban a szertár földszintjén porosodik.

A „Komáromi Lapok“ 1934. szeptember 12-ei számában egy mondatban így tudósított: Diószegen nagy ünnepség volt a diószegi tűzoltóság félszázados fennállása alkalmából.

Egy szomorú családomat is érintö esemény kapcsolódik a diószegi cukorgyár önkéntes tüzoltó testületéhez. Történt ugyanis, hogy 1948 telén tüz ütött ki cukorgyárban, és nagyapám, Uher József, a cukorgyár gépszerelöje és gözgépésze, mint önkéntes tüzoltó részt vett a tüzvész oltásában. Az oltási munkák folyamán a ruházata teljesen átázott, hideg tél lévén a nagyapám megbetegedett, tüdögyulladást kapott és viszonylag fiatalon, 47-éves korában elhunyt. Így én már nem ismerhettem a nagyapámat, de máig büszkeséggel tölt el a hösiessége.